A 2024-es és 2025-ös év összességében nagyon hasonló teljesítményt hozott a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek piacán. A háttérben ugyanakkor jelentős ágazati átrendeződés zajlott: miközben az egészségügyi intézményekben 2025-ben jelentősen csökkent a szövetkezeti foglalkoztatás volumene, más gazdasági területek képesek voltak pótolni a kiesést. A 2026-os folyamatok alapján ismét szélesednek a lehetőségek, 2027-re pedig további növekedés várható.

A nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatás mára a magyar munkaerőpiac stabil részévé vált. Magyarországon mintegy 85 közérdekű nyugdíjas szövetkezet működik, a szektor éves árbevétele nagyságrendileg 15 milliárd forint. A szövetkezetekhez kapcsolódó taglétszám 60–80 ezer fő közé tehető, akik közül évente hozzávetőleg 15–20 ezren vállalnak folyamatosan, vagy eseti jelleggel munkát

A nyugdíjas-szövetkezetek egyszerre jelentenek rugalmas munkaerőforrást a gazdaság számára és kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget az idősebb korosztálynak.

Stabil maradt a piac 2024–2025-ben

A 2024-es és 2025-ös év teljesítménye szektorszinten nagyon hasonlóan alakult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piac szerkezete ne változott volna jelentősen.

2025-ben az egészségügyi intézményekben érezhetően csökkent a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül teljesített munkaórák volumene. Az akkori kormányzati és intézményi működési keretek szűkítették ezen a területen a külső foglalkoztatás lehetőségeit.

A szektor szempontjából mégis pozitív jelzés, hogy az egészségügyi területen kieső teljesítményt más ágazatok lényegében pótolni tudták. Ez mutatja meg igazán a modell erejét.  A kereskedelem, a termelés és a könnyű fizikai munkakörök mellett egyre több lehetőség jelenik meg az adminisztrációban, az ügyfélkezelésben, a szolgáltatásokban, a logisztikában, valamint a műszaki és speciális szakmai tudást igénylő területeken.

A rugalmasság egyre nagyobb érték

A munkaerőpiac változásával a foglalkoztatók igényei is átalakulnak. Sok vállalatnak ma már nem feltétlenül újabb teljes munkaidős munkavállalóra van szüksége. Gyakran meghatározott időszakokra, napi néhány órára, szezonális terhelésre, helyettesítésre, szabadságolásra vagy speciális szakmai feladatokra keresnek embert.

Ez jól találkozik a nyugdíjas munkavállalók igényeivel.

Az idősebb munkakeresők jelentős része nem klasszikus heti negyvenórás állást szeretne. Fontosabb számukra a rugalmas időbeosztás, a megfelelő terhelés, a lakóhelyhez közeli munkavégzés és annak lehetősége, hogy saját élethelyzetükhöz igazítsák a munkavállalást.

A nyugdíjas-szövetkezeti konstrukció éppen ebben képes összekötni a munkáltatói keresletet és az aktív nyugdíjasok kínálatát.

A növekedéshez elengedhetetlen, hogy újabb és újabb potenciális szövetkezeti tagot kell elérni, amit megkönnyít az évről évre növekvő nyugdíjas létszám. Legalább ilyen fontos feladat lesz, hogy a már regisztrált tagok számára több, hozzájuk jobban illeszkedő munkalehetőség jelenjen meg.

Ebben egyre nagyobb szerepe lesz a megfelelő koordinációnak: a szakmai tapasztalat, a földrajzi elhelyezkedés, az időbeosztás és a munkakeresői preferenciák összehangolásának.

2026-ban ismét szélesedik a piac!

A 2026-os folyamatok alapján a nyugdíjas foglalkoztatás előtt ismét szélesedni látszanak a lehetőségek. A demográfiai változások, a több ágazatban továbbra is érzékelhető munkaerőhiány és a szakmai tapasztalat felértékelődése egyaránt támogatja ezt a folyamatot.

A nyugdíjas munkavállalók ráadásul sok esetben nem pusztán munkaórát biztosítanak a vállalatok számára. Több évtizedes tapasztalatot, munkakultúrát, felelősségtudatot és speciális szakmai ismereteket hoznak vissza a gazdaságba.Ez különösen fontos lehet azokban az ágazatokban, ahol egyszerre jelentkezik munkaerőhiány és generációváltás.

2027-re további növekedés várható

A 2024–2025-ös stabil időszak után 2026 és 2027 már ismét a növekedés éve lehet a nyugdíjas-szövetkezeti szektorban.

Ennek várhatóan nem egyetlen ágazat lesz a motorja. Sokkal inkább egy szélesebb, diverzifikáltabb piac rajzolódhat ki, amelyben a hagyományos fizikai és kereskedelmi munkák mellett egyre nagyobb súlyt kaphatnak a szolgáltatási, adminisztratív, logisztikai, műszaki és magasabb hozzáadott értékű szakmai feladatok is.

Az egészségügyi terület 2025-ös visszaesése közben azt is megmutatta, hogy a szektor képes gyorsan alkalmazkodni a külső környezet változásaihoz. Ha az egyik területen szűkülnek a lehetőségek, más ágazatok képesek lehetnek felszívni a rendelkezésre álló tapasztalt munkaerőt.