A munkaerőpiac sajátossága a folyamatos változás, az alkalmazkodás a gazdasági, társadalmi és technológiai trendekhez. Ebből adódóan bizonyos szektorok időszakonként új lendületet vesznek. Ilyen szegmensnek számít a nyugdíjasok foglalkoztatása is, amely jellemzően fellendül az őszi időszakban. De mi áll a háttérben? Mi ösztönzi munkavállalásra a nyugdíjasokat ebben az időszakban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ három, a piacon aktív nyugdíjas szövetkezet szakértőjével, akik értékes betekintést nyújtanak a szezonális munkaerőpiaci igényekbe.
Megszólalóink:

Dorner Attila, nyugdíjas foglalkoztatási szakértő, az Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet régióvezetője

Papp Nóra, üzletágvezető, Menton Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet

Margitics Ákos, szövetkezeti-szolgáltatás üzletágvezető, WHC Senior Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet

1. Milyen trendeket figyeltek meg az elmúlt években a nyugdíjas foglalkoztatás terén, különös tekintettel a szezonális ingadozásra?

Dorner Attila (Északi Szomszédok): Az előző években azt tapasztaltuk, szeptembertől indul a szezon. Idén egy kicsit hamarabb jött, augusztus 25-től nagyságrendileg duplájára nőtt az irodánk személyes ügyfélszolgálati forgalma, és ettől az időponttól a telefonjaink folyamatosan csörögnek. Szóval egy kicsit korábban jött a szezon, amit nagyon várunk! Mintha a nyugdíjasok is tudatosabbak lennének a munkakeresésben, már augusztusban elkezdték keresni a szeptembertől aktuális munkákat. 

Papp Nóra (Menton Szövetkezet): Az elmúlt években mindenképpen érzékelhető, hogy a cégek felfigyeltek a nyugdíjas munkaerőben rejlő potenciálra. A demográfiai változások, és a munkaerőpiaci kihívások abba az irányba terelték a munkaadókat, hogy kiszélesítsék a látókörüket a toborzási folyamataikkal összefüggésben, vagy kiaknázzák a házon belüli lehetőségeiket, gondolunk itt a nyugdíjba vonult, vagy nyugdíj előtt álló kollégák visszafoglalkoztatására. A szövetkezeti keretek között történő alkalmazásukban mi visszaesést tapasztaltunk, ez az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak megszigorításával összefüggésben, most oldódni látszik. Egyértelmű tendencia, hogy Magyarországon meredeken nőtt azok száma, akik nyugdíj mellett is dolgozni szeretnének. A nyugdíjas munkavállalók egész évben értékes erőforrást jelentenek, azonban a szezonalitás itt is érezteti hatását: tavasszal és nyáron a turizmus és mezőgazdaság élénkül meg, míg ősszel és télen a kereskedelmi szektorban bővülnek a lehetőségek.

Margitics Ákos (WHC Senior): Az elmúlt években a nyugdíjasok részéről egyre nagyobb az érdeklődés a nyugdíjas bevétel-kiegészítésére vonatkozóan. Ez az élelmiszer-infláció meredek emelkedése idején volt a leginkább észrevehető, de az emelkedés azóta is töretlen. Még mindig a leggyakoribb a fizikai kisegítő munkák iránti érdeklődés, de a cégek viszont határozottabban keresik a szakembereket, akik a saját szakmájukban végezhetnének tevékenységet (könyvelő, CNC forgácsoló, gépszerelő). A nyári időszakban a nyugdíjasként munkát vállalni kívánók száma jelentősen visszaesik. Azoknál a nyugdíjas tagoknál, akik egész évben dolgoznak, szintén megfigyelhető, hogy nyári időszakban kevésbé aktívak. A nyár elmúltával ezek a nyugdíjasok aztán újra visszatérnek és dolgoznak a korábban kialakított ritmusuk szerint. Ugyanez megfigyelhető az új jelentkezőknél is. A nyár folyamán az új jelentkezők száma jelentősen lecsökken, ami aztán őszi időszakban folyamatos emelkedik.

2. Mik a fő különbségek a nyári és az őszi-téli időszakban jelentkező munkaerőpiaci igények között?

Dorner Attila (Északi Szomszédok): Tapasztalataink szerint a nyári időszakban a főállású kollégák helyettesítése a fő prioritás, ezért többnyire 8 órás műszakok szerepelnek a kínálatban. Az őszi időszak és a szezonális iparágak fellendülése nagy változást hoz. Tele vagyunk 2-4-6 órás munkalehetőséggel, ami igazán ideális egy nyugdíjasnak. És nem csak a munkaidő, a munkakör is nyugdíjasbarát: címkézés, játékraktár kisegítés, takarítás, tálalókonyhán 4 órás műszak. 

Papp Nóra (Menton Szövetkezet): Specializáltan jelentkeznek az igények, a szezonalitásnak megfelelően. A nyári időszakban egyértelműen előtérbe kerülnek a turisztika/idegenforgalom, vendéglátás, mezőgazdasági és kertészeti munkákkal kapcsolatos feladatkörök, például strandokon/fürdőkben pénztáros, hotelekben, apartmanházakban gondnok, kertész, takarító, portás, medence felügyelő, gyermekfelügyelő, vendéglátásban konyhai kisegítő, szakács, pincér, parkolóőr. Az őszi-téli időszakban, különös tekintettel az év végi készülődésre, a kereskedelem felfutásával egyenes arányban nő a hipermarketekben, játékot egyéb kellékeket, ruházati termékeket árusító üzletláncokban a részmunkaidős eladó, pénztáros igény. Illetve az olyan vállalkozások, vállalatok, amelyek webshop-okat üzemeltetnek, gyártás/termelésben tevékenykednek, és az ünnepekhez szorosan kapcsolódó termékeket árusítanak, gyártank (pl.: bejgli, szaloncukor), a megrendelések növekedésével összefüggésben, szintén több lehetőséget kínálnak.

Margitics Ákos (WHC Senior): Különbségek kizárólag a különböző tevékenységek szezonalitásából fakadóan adódnak. A nyugdíjasokat foglalkoztató megbízók, jellemzően a szövetkezeti foglalkoztatási keret által biztosított rugalmasságot és nyugdíjasok átlag feletti megbízhatóságát részesítik előnyben. Nyáron kevesebb nyugdíjast várnak a cégek, ilyenkor a diákmunkásokat várját. Ez a nyugdíjasok igényeivel összhangban van, hiszen ebben az időszakban kevésbé elérhetőek és aktívak (saját kerti munkák, unokák).

3. Önök szerint milyen fő motivációk állnak a nyugdíjasok mögött, amikor az őszi-téli időszakban vállalnak munkát?

Dorner Attila (Északi Szomszédok): Az ünnepi időszakra nyugdíjkiegészítést szerezni, ezáltal megteremteni az anyagi biztonságot és az ajándékokra valót. Természetesen továbbra is sokan érkeznek irodánkba azzal a céllal, hogy elfoglaltságot keresnek, nem akarnak egész nap otthon ülni, jó lenne újra közösségbe tartozni, és erre a Szomszédok Klub rendezvényei is kiváló lehetőséget adnak. 

Papp Nóra (Menton Szövetkezet): A rezsiszámlák emelkedésével összefüggő anyagi terhek, illetve a családi ünnepekkel kapcsolatos plusz kiadások motiválják elsősorban a nyugdíjas kollégákat a munkavállalásra. A jövedelem realizáláson túl, a hideg idő és a szürkeség beköszöntével, korlátozódik a szabadidős tevékenységek köre (séta, kirándulás, otthoni kertészkedés, ház körüli tevékenységek), így fontos megemlíteni a közösséghez tartozás élményét, a hasznos elfoglaltságok keresését. Sokszor tapasztaljuk, hogy nyugdíjas szövetkezeti tagjaink, szívesen vállalnak munkát ismerőseikkel együtt, ugyanazon foglalkoztatónál.

Margitics Ákos (WHC Senior): alapvető motivációk közül leginkább a nyugdíjasok szociális igénye – a rövidebb nappalok miatt a magányosság érzése tovább erősödik - és a közelgő karácsonyi ünnepek következtében megnövekvő kiadások finanszírozása emelkedik ki. Összességében elmondható, hogy a nagyobb részük az egzisztenciájuk fenntartása, a bevétel növelése miatt vállal munkát, míg mások hasznosan eltölteni a szabadidejüket.

4. Milyen típusú pozíciók a legnépszerűbbek a foglalkoztatók részéről, vagy melyek azok, amik kifejezetten az őszi/téli időszakra jellemzőek?

Dorner Attila (Északi Szomszédok): Az őszi/téli időszakban nagy munkaerő igényekkel fordul felénk a nyomdaipar, a kereskedelem (eladó/pénztáros), és a raktározással foglalkozó cégek, ahol legnépszerűbb munkakör a termékek magyar nyelvű címkével való ellátása. 

Papp Nóra (Menton Szövetkezet): Csomagoló, rendelés összekészítő, pénztáros, eladó, ügyfélszolgálatos, adminisztrációs munkatársakra van a legnagyobb kereslet, de gyakori a karácsonyi vásárokban és a játszóházakban, a kisegítő munkatársakra irányuló keresés is.

Margitics Ákos (WHC Senior): A kiskereskedelem szezonalitása miatt a pénztáros és pultos lehetőségek száma emelkedést mutat, de az iparban is megfigyelhető egy enyhébb felfutás a kisegítő – csomagoló, címkéző, pakoló – feladatok ellátására. Egyéb, kifejezettem őszi/téli időszakra jellemző szezonalitást nem tapasztalunk.

5. A saját tapasztalataik alapján melyek azok a sikertörténetek, amelyek a legjobban szemléltetik a nyugdíjas munkaerő értékét?

Dorner Attila (Északi Szomszédok): Nagyon sok visszajelzést kapunk. A nyugdíjasok csillogó szemekkel mesélnek nekünk arról, hogy meghívják őket az adott munkahely céges rendezvényeire, karácsonyi bulijára. Nem külső munkaerőként tekintenek rájuk, hanem ugyanúgy a csapat tagjai. Különösen kedves történet, amikor az egyik partnerünk balatoni vitorlázást szervezett, és Gabi néni is a csapattal tartott, aki életében először szállt vitorlás hajóra.  

Papp Nóra (Menton Szövetkezet): Ebben a témakörben külön szeretnék kiemelni, azon partnereinket, akik nyitottak a tudás generációkon átívelő átadására. Egyre többen ismerik fel, a mi javaslatainknak is köszönhetően, hogy a nyugdíjas kollégák nemcsak dolgozni térhetnek vissza, hanem mentorként is kulcsszerepet játszhatnak. Tapasztalatukkal támogatják a fiatalabbakat a beilleszkedésben, fejlődésben, és végig kísérik őket a szakmai útjuk elején. Ez a rendszer minden területen alkalmazható, ahol érték a tudás, az ember és az együttműködés.

Margitics Ákos (WHC Senior): A legnagyobb siker, amikor egy nyugdíjas már hosszú évek óta azonos pozícióban végzi a tevékenyégét, hiszen ez bizonyítja, hogy mennyire hosszútávon lehet számítani rájuk. Illetve, amikor az addig diákokkal megoldott feladatokat nyugdíjasokra bízzák a megbízhatóság indokával.

Az interjúkból egyértelműen kiderül, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása nem csupán a nyári és az őszi-téli szezonális ingadozásokra adott válasz, hanem a modern munkaerőpiac egyik legfontosabb, és egyben leginkább alulértékelt erőforrása. Ahogy Dorner Attila rávilágított, a kereslet és az érdeklődés töretlenül növekszik, és bár a szezonalitás megmarad, a stabil foglalkoztatás iránti igény egyre hangsúlyosabbá válik.

Papp Nóra és Margitics Ákos tapasztalatai is megerősítik, hogy a nyugdíjasok motivációi sokrétűek. Nem csupán a nyugdíj kiegészítése a cél, hanem a társas kapcsolatok ápolása, a szellemi frissesség megőrzése és a hasznosság érzése is hajtja őket. Ez a rugalmas, tapasztalt és elkötelezett munkaerő nemcsak a kereskedelemben és a logisztikában nyújt kulcsfontosságú segítséget az őszi-téli csúcsidőszakban, de a cégek számára is stabilizáló erőt jelent.

A sikertörténetek is azt mutatják, hogy a nyugdíjas munkavállalók hozzáadott értéke felbecsülhetetlen. A precizitás, a megbízhatóság és az évtizedes élettapasztalat olyan előny, ami a fiatalabb generációk mellett is kiemelkedő. A nyugdíjas foglalkoztatás így egy olyan win-win helyzetet teremt, ahol a munkavállalók aktívak maradhatnak, a cégek pedig hozzájuthatnak a hiányzó munkaerőhöz, miközben profitálnak az idősebb generáció felhalmozott tudásából és bölcsességéből.

Mi az Ön véleménye? Ön hogyan látja a nyugdíjas munkavállalás jövőjét?