Inspiráló történetek sorozatunk következő részében Réthy Györgyné, Ági, 73 éves könyvelési munkatárs tapasztalatait és motivációit ismerhetik meg. Őszintén bízunk benne, hogy ezen gondolatok másokat is motiválnak az aktív élet fenntartására!

Néha megkérdezik: Miért dolgozol még mindig, hiszen már régóta nyugdíjas vagy?

Igen, amikor nyugdíjas lettem én is azt gondoltam – itt az ideje a pihenésnek, nincs több korai kelés, sok túlóra és minden elmaradásomat bepótolok. Aztán néhány hónap múlva nem volt minden kerek, bezártságot éreztem. A gyerekek más városban élnek, az unokák már nagyok, nem kell vigyázni rájuk. Hiányzott a munkahely, a munkatársak, - még a korai kelés és a túlóra is. Ezért újra elkezdtem dolgozni. Több évig egy idős otthonban, majd egy nyugdíjas szövetkezetben, már majdnem hat éve.

Szeretek ott lenni, azonnal befogadtak a munkatársak. Jó a fiatalokkal dolgozni – pedig a gyermekeim, unokáim lehetnének – és én sem érzem annyira idősnek magamat. Vidámak, kedvesek és munkatársnak tekintenek, nem egy idős néninek. Segítőkészek és nem szégyen a fiataloktól tanulni, hiszen okosak, képzettek. Jó egy összetartó közösségben dolgozni.

Mindenkinek ajánlom, akinek az egészsége és a körülményei engedik, jelentkezzen munkára. A részmunkaidő még nem megterhelő és marad idő a pihenésre is. A plusz jövedelem is jól jön mindenkinek, hiszen hiába van emelés, a nyugdíjunk idővel mindig kevesebbet ér. Hosszabb lesz a takarónk, egy kicsit nagyobbat nyújtózkodhatunk.