A nyugdíjas-foglalkoztatás előnyeinek és lehetőségeinek bemutatására szervezett szakmai fórumsorozat tapasztalatairól rendezett sajtótájékoztatón Kósa Lajos azt közölte, hogy felméréseik szerint mintegy 800 ezer nyugdíjas vállalna munkát, elsősorban részmunkaidőben.
A magyar gazdaságnak jelentős tartalékai ők, mert – teljes, napi nyolcórás munkaidővel számolva – ez 200-300 ezer munkavállalót jelent – tette hozzá.
Kósa Lajos azt hangoztatta, a nyugdíjas-foglalkoztatás „szabadság alapú szabályozásával” azoknak kívánnak széles körű lehetőséget biztosítani, akik éreznek magukban erőt, kedvet és képességet a munkához, amit a szövetkezeti tagság keretei között közösségben végezhetnek. A szövetkezeti tagság olyan közösség, amely sajátosan ötvözi a közösségi lét és a gazdasági vállalkozás feltételeit – fogalmazott.
Ismertetése szerint jelenleg a nyugdíjkorhatárt elérők háromféle módon dolgozhatnak tovább. Maradhatnak a munkahelyükön, változatlan feltételek mellett, vagy nyugdíjas továbbfoglalkoztatás keretében is dolgozhatnak; ez utóbbinál a nyugdíj mellett megkapják a bérüket is, 15 százalékos szja-befizetés mellett.
A harmadik lehetőség a szövetkezeti tagság, ebben a – vállalkozói szerződés keretében – dolgozók ugyancsak 15 százalékos szja-t fizetnek, ugyanakkor a munkaidő itt teljesen rugalmas. Közölte, jelenleg mintegy 140-150 nyugdíjasszövetkezet működik, ebben azonban mindössze mintegy 20 ezren dolgoznak, ez szerinte azt jelzi, hogy az igények nem találkoznak a lehetőségekkel. Erre utalva fontos feladatnak mondta a még a nyugdíj előtt álló munkavállalók és munkaadók elérését, tájékoztatását a szabályozás adta lehetőségekről.
Dolgos Attila, a tájékoztató országjárást szervező Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) alelnöke is azt mondta, minden a rugalmas munkavégzés irányába mutat. Ez azt jelenti, hogy „heti pár napban, napi pár órában végezhető tevékenységek” elérhetőek legyenek; erre a kis- és középvállalkozások motiváltak és „vevők”, de szeretnék ezt a multinacionális cégeknél is elérni – tette hozzá.
Vizeli Sándor, a Közész elnöke egy olyan nyilvántartás szükségességét vetette fel, melyből kiderülne, hogy egy adott térségben kinek, milyen végzettsége, képzettsége, tapasztalata, érdeklődése van; szerinte ez nagyban megkönnyíteni a szövetkezeti vezetők tárgyalásait a munkaadókkal.
A Közész, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. a közös országjárása végén dokumentumot adott ki. E tájékoztatóban egyebek mellett az áll, hogy a nyugdíjasok számára fontosak a rugalmas keretek, életmentőek a közösségi programok, továbbá hasznos a generációk közötti tudás- és információátadás.
(Forrás: magyarhirlap.hu)