Rengeteg magyar nyugdíjas maradt hoppon: oda az anyagi biztonságuk?
A pandémia előtt mintegy 110 ezer magyar nyugdíjas dolgozott, ám helyzetükből adódóan ők voltak a legelsők, akiknek búcsút mondtak a hazai vállalatok. De vajon mi lesz a sorsuk most, hogy enyhült a helyzet? Van visszaút számukra a munka világába?
A tavalyi év végén mintegy 110 ezren vállalnak munkát nyugdíj mellett, ami 6 ezerrel több, mint 2018 végén volt. Jól indult 2020 is, ám a Covid, mint mindent, ezt is derékba törte. A veszélyhelyzet legelején érthető okokból elsőként a nyugdíjasoktól váltak meg a magyar vállalkozások: nyilván ez egy teljesen logikus lépés volt a foglalkoztatók részéről, hiszen ők számítottak/számítanak a legveszélyeztetettebb korosztálynak.
A KÖZÉSZ kötelékébe tartozó nyugdíjas szövetkezetek békeidőben mintegy 13-15 ezer főt foglalkoztatnak havi rendszerességgel, ez nagyjából a 20 százalékára esett vissza az elmúlt időszakban: május közepére fokozatosan leépült a foglalkoztatásuk
– mondta el a Pénzcentrumnak Dolgos Attila, a KÖZÉSZ alelnöke, majd hozzátette, júniusi időszakban azonban elkezdett növekedni ez a szám, igaz nagyon lassan: „Nyilván ahogy lecseng – reméljük nem csak átmenetileg- a járvány, további emelkedés várható a nyugdíjas dolgozói létszámban. Azt tapasztaljuk, hogy lassan már hívják vissza a korábbi munkavállalókat azokba a munkakörökbe, amelyekből el kellett őket küldeni (élelmiszeripar, kereskedelem), de természetesen a legfontosabb szempont, hogy ne legyenek veszélyben.”
A jelenlegi szabályok szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok keresetéből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonják le, a munkavállalói járulékokat nem. 2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas, így például a megbízási jogviszonyban álló is mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.
Az elbocsátások gócpontja
Budapesten és vonzáskörzetében kezdődtek a leépítések, aztán természetesen vidéken városokba is elgyűrűzött a folyamat: így jutottunk el a már fent említett 80 százalékos leépítéshez. Azok a nyugdíjas munkavállalók tudták megtartani az állásukat, akik home office-ban dolgoztak, esetleg olyan munkahelyeken (pl. az élelmiszeripar), ahol nagyon magas szintű higiéniai követelmények mellett dolgoznak a munkavállalók, ezek abszolút biztonságosak, de ugyanígy a szabadban végezhető munkákat sem kellett minden esetben felfüggeszteni – összegzi Dolgos Attila
Hasonló tapasztalatokról számolt be Kumpf Nikoletta is, a Nyugdíjtöbblet Nyugdíjas Szövetkezet marketing és kommunikációs vezetője. Ők 70 százalékos visszaesést tapasztaltak, azaz ügyfeleik ekkora százalékát bocsátották el, viszont 20 százalékukat tovább tudták foglalkoztatni távmunkában. Ők is azt tapasztalják, hogy lassan ismét élénkül a piac, napról napra több nyugdíjas munkavállalót keresnek a magyar cégek.
Fellendülés: bízva bízunk
Ha minden jól megy, és egy esetleges második hullám sem szól bele, akkor a várakozások szerint augusztus közepétől, szeptember elejétől radikális növekedésre számítanak a szektorban. Arra kérdésre, hogy a nyugdíjas foglalkoztatás létszámban mikor tudjuk elérni a válság előtti értéket, Dolgos Attila azt válaszolta, hogy ez várhatóan 2021 első-második negyedévében valósulhat meg.
Persze nagy kérdés, és fontos befolyásolási tényező, hogy a mostani enyhítéseknek milyen hatásuk lesz a pandémia további alakulására: lesz-e második hullám?
A magyar gazdaság mankói
De fontos leszögezni, hogy függetlenül a munkaerőpiac aktuális változásaitól, továbbra is szükség van rájuk a szakember szerint, és az ország érdeke is az, hogy minél több aktív idős álljon munkába. Betudható ez annak is, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi vendégmunkások közül mindenki hazament, arról nem is beszélve, hogy szükség van a kiemelkedő szakmai tapasztalatukra a gazdaság minden területén.
A harmadik ok, pedig a már emlegetett bizonytalanság, kiszámíthatatlanság: mivel ez diákmunka és a kölcsönzött munkaerő mellett a nyugdíjas munka is atipikus foglalkoztatás, akár napi 2-3 órában, heti 1-2 napban is végezhető. És mivel a vállalkozások egy jelentős részének nincs ezekben az időkben 100 százalékban biztos jövőképe, nem látják feltétlenül, hogy és milyen ütemben tudnak növekedni, ezért nagy könnyebbséget jelent számukra a rugalmas, olcsóbb munkaerő.
Ma az atipikus foglalkoztatási formában dolgozókra lehet úgy tekinteni, mint olyan mankókra, amelyek a gazdaság talpra állításában nyújtanak segítséget.
Bérek
Jelenleg az látszik, hogy a pandémia nem volt különösebben nagy hatással a bérekre, nyugdíjasként ma Magyarországon 1000-1200 forintot lehet megkeresni óránként. Egy vidéki szövetkezettől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy főként adminisztrációs tevékenységre, irodai munkára keresik a cégek a nyugdíjasokat, valamint gyorséttermekbe, könnyű fizikai munkára.
Ha a munkákat terület szerint vizsgáljuk, az látszik, hogy Budapesten, és az ország nyugati felében valamifel magasabbak a bérek, mint a keleti és a középső országrészben.
(Forrás: penzcentrum.hu)