A vállalkozások nyitottak a nyugdíjasok munkajogviszony keretében történő foglalkoztatására is. Azok a nyugdíjasok, akik korábban a polgári jog keretei között dolgoztak, például megbízási jogviszonyban, szívesen választják és kifejezetten keresik ezt a lehetőséget – ezek címszavakban a legfontosabb tapasztalatai a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. nyugdíjas foglalkoztatás témájában szervezett közös országjárásának.

„Lehetőséget kell teremteni a munkavégzésre mindazoknak, akik aktivitást, kedvet és erőt éreznek magukban. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek a közösség és a gazdasági vállalkozás sajátos ötvözetei, megoldást jelenthetnek az egyre kitolódó életkor minőségi tartalommal töltésére – fogalmazott Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke.

A szakmai fórumsorozat tapasztalatai szerint a nyugdíjasok jelentős hányada igényli a foglalkoztatás lehetőségét, de rugalmas keretek között, és ehhez a piaci szereplők egyre inkább nyitottak alkalmazkodni. Az világosan kiderült, hogy folyamatos, több órás, nehezebben elvégezhető, monoton feladatokat a korosztály már nem szívesen vállal. „Felelősen szerződnek a szövetkezetek: éjszakai, nehéz fizikai munkák helyett a kereskedelem, a turizmus és a szakmunkák térhódítása a jellemző – hangzott el a pénteki sajtótájékoztatón.

A visszajelzések azt is alátámasztják, hogy a nyugdíjasok számára fontosak a közösségi keretek, a közösségi programok és nagyon nyitottak a saját korosztályuk, de a náluk fiatalabb korosztályok irányába is. Azt a jogszabályi lehetőséget, amely megteremtette a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti formát, nagyon jónak ítélik mind a vállalkozók, mind a nyugdíjasok azzal, hogy szükségesnek tartják a szövetkezeti forma működésére és alapvető szabályaira vonatkozóan a tájékoztatásnyújtást és a tudásanyag bővítését, ideértve a vonatkozó cégjogi ismereteket is.

Lényeges tapasztalat az is, hogy a nyugdíjas korosztály észleli a szövetkezet védelmi szerepét és fontosnak tartja azt – a szövetkezeti formában rejlő közösségi elemek mellett. Kiemelendő továbbá, hogy méltányolják a nyugdíjasok, de a piaci szereplők is azt a kiegészítő szabályozást, amely kedvezményeket biztosít a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő foglalkoztatáshoz. A vállalkozások a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti formával való szerződéses jogviszony egyik előnyeként emelik ki továbbá azt, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek a nyugdíjasok foglalkoztatásához kötődő adminisztrációt elvégzik. Az egyik legértékesebb tapasztalata a szakmai fórumsorozatnak, hogy a piaci szereplők és a nyugdíjasok is kifejezetten szükségesnek ítélik, és messzemenőkig hasznosnak tartják a szövetkezeti formának a generációk közötti tudás- és információátadásban játszott szerepét. A fórumsorozat résztvevői ezt ténylegesen közérdeknek tekintik.  Hangsúlyozásra került továbbá mind a vállalkozások, mind a nyugdíjasok részéről a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek érdekképviseletének jelentősége a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek helyes gyakorlatának megerősítésében. Figyelemmel az érdekképviseletek gyakorlati szerepére, javasolható az érdekképviseletre irányadó joganyag továbbfejlesztése „A szövetkezetekről” szóló 2006. évi X. törvényben.

A fórumsorozat tapasztalata továbbá, hogy a nyugdíjasok munkajogviszony keretében történő, kedvezményes adó- és járulékfizetés melletti foglalkoztatására figyelemmel, amelyre 2019. január 1. óta van lehetőség, a vállalkozások nyitottak a nyugdíjasok munkajogviszony keretében történő foglalkoztatására is, különösen, ha lehetőségük van korábbi munkavállalóik visszahívására. Kiderült a fórumsorozat során az is, hogy azok a nyugdíjasok, akik korábban a polgári jog keretei között dolgoztak, például megbízási jogviszonyban, szívesen választják és kifejezetten keresik ezt a lehetőséget.

A szakmai fórumsorozat általános tapasztalata, hogy a nyugdíjasok a számukra védettséget biztosító és közösséget is jelentő keretek között történő foglalkoztatást preferálják. Figyelemmel erre az általános tapasztalatra, az idevonatkozó jogalkotási folyamatot folytatni kell, és mint a gyakorlat által már jól fogadott és elfogadott lehetőséget, a szabályozást a rugalmas foglalkoztatás irányába kell továbbfejleszteni, elsődlegesen a szövetkezeti formára alapozva, szem előtt tartva a közérdeket, de helyes fenntartani az egyéni, individuális foglalkoztatási, továbbfoglalkoztatási lehetőségeket is.

Az Országgyűlés 2017 júniusában fogadta el a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását lehetővé tevő jogszabályt. Ennek köszönhetően mára országszerte minden megyében létrejöttek e közösségek, amelyek kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a dolgozni akaró és tudó nyugdíjasoknak. 2018. év elején egy nagyszabású, minden megyeszékhelyet érintő tájékoztató fórumsorozatot tartottunk a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, valamint a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft.-vel.

Az azóta folyamatosan bővülő jogszabályi környezetre figyelemmel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft.-vel közösen egy újabb országos lefedettségű programsorozatba kezdett a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége „Miért éri meg? –  Ott tartaná? – Visszahívná? – Rugalmasan foglalkoztatná? címmel, melyen az érintett korosztály képviselői mellett, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ismertették meg az időskori munkavállalásban rejlő szerteágazó lehetőségekkel, középpontba helyezve a joggyakorlat főbb vonatkozó csomópontjait, kitekintéssel a mostanáig szerzett piaci tapasztalatokra.